Vágytam rád, és ettelek
Két mohó szememmel,
Késsel szeleteltelek
Görcsbe állt kezekkel.
Téptelek, szaggattalak,
Ostromolt az éhem,
Apróra vagdostalak,
S eltörött - a késem...
Bár tudtam, séf csodája,
Kár beléd kést törni;
Bár tudtam, hogy hiába
Akarlak legyőzni.
Bár tudtam, hogy kemény vagy,
Mint a tapló - száraz,
Súlyod, korod bár szép nagy,
Nem malacé már az.
...Disznóm, messzi lakhelyén,
És e sültet, közelit,
Megszidtam kegyetlen én,
Bár rekordnak nőtt ez itt.
|