Fiacskám, hallj mesét minden más hír helyett: csengő rémes neszét, nemvárt vendégeket; ujját hogy préselték, hogy szökött hirtelen... Fiacskám, hallj mesét, ne aludj még nekem. Ha te, - akár a bátyód, s egy a törvény vele, - nem vagyunk bár barátok, de rokon, - nincs mese. Ez egy régi mese, ilyet óvni - minek... De te aludj vele - Én nem ébresztelek.
© Szöllősi Dávid. Fordította, 2026