Sárga, forró Afrika Szavannás közepében, Nem esett ott más hiba, Csak összedőlt az éden. Szólt az Elefánt, szegény: - Vízözön lesz menten!.. - Szó mi szó: Zsiráf-legény A Gnú-leánnyal ment el. Átkozódott csőr, meg száj, Csak az éltes Papagáj Rázta hangosan a fát: - Ki nagyra nőtt, előbbre lát! - Szende szarva szúr szemet? - Hevült a nyurga gyermek. - Faunánkban nincsenek Ma B-listán a szervek! Hogyha mind, ki vérrokon, Eltaszítja nőmet, Akkor, nyáj, ne vedd zokon, Elmegyek tetőled. Átkozódott csőr, meg száj, Csak az éltes Papagáj Rázta hangosan a fát: - Ki nagyra nőtt, előbbre lát! Gnú-papácska mit sem ér Az új zsiráf-fiával: Az magában ágig ér, De még nagyobb a fával. Dörmög egy rokon-zsiráf: - No nézd, a pöttyös marha! „Jobb a tág bölényvilág” - Zsiráf és Gnú megy arra. Átkozódott csőr, meg száj, Csak az éltes Papagáj Rázta hangosan a fát: - Ki nagyra nőtt, előbbre lát! Sárga, forró Afrika Így se lett idilli. Vén Zsiráf s Zsiráf-mama Könnye krokodíli. Keserűség, annyi szent, Törvénytelenség ez, Zsiráféknak lánya ment Férjhez egy bölényhez. Bár Zsiráfunk nem nyerő, Itt a vétkes mégse ő, Hitte Jómadár szavát: „Ki nagyra nőtt, előbbre lát!”
© Marosi Lajos. Fordította, 2012
© Marosi Lajos. Előadása, 2020