„Boriszov honvéd!" - „Jelen!" - „A bajt miért kereste?“ „Összeszedtem egy kevés erőt: Vert a jég, s amint elállt, korán leszállt az este... Csakhogy én figyelmeztettem őt! Az "Állj! Ki vagy?" - ra még bolondozott: "Ne félj!" Föléje lőttem - ordított: "Eszedre térj!" Kicsit haboztam, és vitát rekesztve ott Bagóm kiköptem én - s közei-golyót kapott.“ „Hagyja, közlegény, elő a ténnyel - úgy megússza! Látta őt, s az ismerőse volt...“ „Köd szitáit, beállt az ég, amék a fényt felissza - Jött egy árny, de nem sütött a hold. Az "Állj! Ki vagy?"-ra még bolondozott: "Ne félj!" Föléje lőttem - ordított: "Eszedre térj!" Kicsit haboztam, és vitát rekesztve ott Bagóm kiköptem én - s közei-golyót kapott.“ Kínozott a tiszt: „Tanú, az ügynek új a tétje - Vád alá helyezhetik magát!“ „Poszton álltam ott. Szitáit, esett, s az ég sötétje... - Unta már a szám saját szavát -, Az "Állj! Ki vagy?"-ra még bolondozott: "Ne félj!" Föléje lőttem - ordított: "Eszedre térj!" Kicsit haboztam, és vitát rekesztve ott Bagóm kiköptem én - s közei-golyót kapott.“ ...Bánya volt - ha rég is, nem felejtem én a rosszat - Szénporos vitánk szivembe mart, - Békejobbra nem futotta mégse órahosszat, Mert a vaslapát kicsit zavart. A szóra „Hagyd a lányt!“ bolondozott: „Remélj!“ Behúztam egyet - ordított: „Eszedre térj!“ Kicsit haboztam, át a sérelem hatott - Eldobtam én a kést, és nem maradtam ott. Nagy szerencse rám, hogy ő az életét nem adta!.. Bárki lő, ha baj van őrhelyén. Tényleg ült a köd, s fölém borult az égi vatta, - Így szabály szerint tüzeltem én! Az "Állj! Ki vagy?"-ra még bolondozott: "Ne félj!" Föléje lőttem - orditott: "Eszedre térj!" Kicsit haboztam, és vitát rekesztve ott Bagóm kiköptem én - s közei-golyót kapott.“
© Marosi Lajos. Fordította, 2003
© Marosi Lajos. Előadása, 2020