Ha esküszöl, hogy „Nyeljen itten el a föld!”, Vagy tettedért a mélybe ránt alá a szégyen, Simán lejutsz közénk, a lámpa telizöld, S karunk kitárjuk - ennyit ér a fenti érdem. Mi, antipólusok, e helyt lakunk! Itt ellenordináta mér, nem antik. Sarkunkra állva bőszen harcolunk - De kiknek sarka nincs, azok brigantik!         Valamiért a sietősen potyogó Mulyakomákat fejtetőre állva kapjuk, S még járni is akarnak így - mint makakó - Az antisrácok, antianyjuk, antiapjuk... Mi, antipólusok, e helyt lakunk! Itt ellenordináta mér, nem antik. Sarkunkra állva bőszen harcolunk - Kik nem velünk vonulnak, ők: brigantik!        
© Marosi Lajos. Fordította, 2017
© Marosi Lajos. Előadása, 2020