Nos, Mary Ann sokat nyomott, Mer jól zabált, meg jól ivott: Alig tudott az ajtaján kiférni. Menetbe’ néha hortyogott, Vagy sírva-rítt, vagy nyávogott, Nyögése fákra frászt hozott - A Föld a lustaságot véle méry. Ha Mary falt, a fő tünet: Kevéske volt a nagyszünet. A padra dőlt le Mary Napestig, néha délig - A barna medve alszik így, ha álma hosszú, téli. Felelni hívni szinte kár: Se bú, se bá, se még, se már, Ha példa jön, hibát hibája éri. De Mary Ann se volt szamár: Tudatta hol, kivel, ki jár - A pletykagyár, a pletykagyár! - A Föld az undokságot véle méry. Fejébe nem került be rend, Ez jellemezte Mary Annt. S ha rágyújtott egy dalra, A csend kiült a falra - Hallása tényleg abszolút hajaz a siket fajdra.
© Marosi Lajos. Fordította, 2007
© Marosi Lajos. Előadása, 2020