V. Abramovnak
Hirtelen elváltak útjaink: Ki ment a télbe, ki tág nyugatnak - Fáj, mikor barátom így beint. Ez attak, ez attak. Elment - a veszteség nem oly nagy A fáma szerint. Nevessetek, de jár neki a „Hol vagy? Jössz-e megint?” Balsikert hozott a rongy idő, A szívre hó ül, vihar dobálja, Bármihez fogok, csak árt az ő Hiánya, hiánya. Elment - a veszteség nem oly nagy A fáma szerint. Nevessetek, de jár neki a „Hol vagy? Jössz-e megint?” Majd barátom visszatér talán, S kimondja: „Nagy hiba volt hevülni”, Jót fogunk a régi ügy szaván Derülni, derülni. Elmúlt - a veszteség nem oly nagy A fáma szerint. A fő nekem, hogy hű barátom holnap Lesz-e megint?
© Marosi Lajos. Fordította, 2016
© Marosi Lajos. Előadása, 2020