Gyere mondd, pasikám, Nagy a baj netalán? Gyere mondd, pasikám, ne hasalj! Ami volt, odalett? Kicsinált a rulett? Vagy az őrangyaloddal a baj? Az erőd lemerült? Vagy a puska besült? Vagy a szint bekevert, hova kell bekopogj? Hol a menny? - Odafent. Te szegény eszement! Na de most mi’ csinálj? Mosolyogj! Mennyi srác karakán, aki gyűrt paripán Siet arra, hol elfogy a düh, s nuku gond! Eszement fura arc - te is épp oda tartsz? Mi a gáz, pasikám - gyere mondd! Meglehet, pasikám, Futva sorsod után Kiabáltad: „Arám! Idenézz!” Na a sors meg is állt, Banya volt, aki várt - Le se köpd, mosolyogj - vele kész! Sok a baj, teli üst, Dalod ellene füst - Csak egy próba nyeregbe megint, gyere merj! Picikét, igazán, Ne agyalj a banyán - Ha akarsz, csakis engem ölelj! Mennyi srác karakán, aki gyűrt paripán Siet arra, hol elfogy a düh, s nuku gond! Eszement fura arc - te is épp oda tartsz? Mi a gáz, pasikám - gyere mondd! Ne cipeld - le a bút! Nagy a föld, sok az út. A te századod ez, neki élsz. S ha bedőlne időd - Noha telve a főd -, Kisegít az a nép: odaférsz! Néha tarts pihenőt! Hagyd a lelkierőt - A sikerbe a könnyed ütem besegít! A te szép szivedér’ Ma a templomegér Lyukas egygarasost se gurít. Mennyi srác karakán, aki gyűrt paripán Siet arra, hol üdvös a szó meg a tett! Hogyha, szép eszement, hazaérsz odafent, Nevem és szemem el ne feledd!
© Marosi Lajos. Fordította, 2016
© Marosi Lajos. Előadása, 2020