Barátom, Ványa! Most terült elémbe Párizs - Az utca zsong, a hang, a kép totális - Noteszbe írom én legott a benyomásom: De könyv lehetne majd, a számadásom, Hogy, Ványa, passzolunk a frank világhoz, Mint blankfogó a szaunához. Tudod, leszármazottak itt az emigránsok - A félreérthetőben nem pedánsok: Kutyulnak ezt meg azt - nevet, szezont fazonnal -, Te náluk Bánya is lehetsz azonnal. Te Vány, mi kellhetünk a frank világnak, Mint síbakancs a szaunának. Kikezdtem egy valódi mademoiselle-el, Havert találtam: Jeant s Pierre nevűt. Bevettem ám az Eiffelt lendülettel, S fejekre köptem frankofil „nedűt”! Hogy, Ványa, passzolunk a frank világhoz, Mint blankfogó a szaunához. A térnyerés megy így globál közegben, S kivált e messzi földön látható: Bizony az összes párizsi klozetben Talál orosz betűt az olvasó! Te Vány, mi kellhetünk a frank világnak, Mint síbakancs a szaunának.
© Marosi Lajos. Fordította, 2016
© Marosi Lajos. Előadása, 2020