W Museum

A lengyel tengermelléki Koszalin amfiteátrumában vasárnap este neves mûvészek - Jerzy Hoffman filmrendezô, Daniel Olbrychski filmszínész és mások - közremûködésével koncertet rendeztek a húsz esztendeje, 1980. július 25-én elhunyt orosz színész és énekes, „bárd", Vlagyimir Viszockij emlékére. A lengyel televízió kettes csatornáján élôben közvetített esemény szervezôje és lelke Marlena Zimna, aki több könyvet írt Viszockijról. Legutóbb megjelent munkájának a következô provokatív címet adta: Ki ölte meg Viszockijt? * A Rzeczpospolita címû lengyel napilap hét végi számában ismertetést közöl a könyvrôl, és megszólaltatja a szerzôt is, aki saját lakásán valóságos Viszockij-múzeumot rendezett be a moszkvai Taganka Színház egykori híres mûvészének lemezeibôl, kazettáiból, filmjeinek, fellépéseinek plakátjaiból, a róla szóló könyvekbôl. * Viszockij, akit az egykori Szovjetunióban milliók bálványoztak, és aki szabadszájúsága, fékezhetetlensége miatt gyakran szálka volt a hatóságok szemében, a hivatalos tájékoztatás szerint szívroham következtében halt meg 42 éves korában. De már közvetlenül elhunyta után keringtek olyan hírek Moszkvában, hogy valaki „segített" neki ebben. Marlena Zimna a bárd emlékeinek nyomába eredt, amikor Moszkvában diákoskodott, és eljutott Anatolij Fedotovhoz, Viszockij orvosához, aki a mûvész halálának körülményeirôl szólva váratlanul ezt mondta: „Zseniálisan megoldottuk". Késôbb egy interjúban is megismételte ezeket a szavait. Nem telt el sok idô, és meghalt. Hivatalos közlés szerint - kábítószer-túladagolás miatt. * Viszockij testét halála után nem boncolták fel. Nyilván el akarták titkolni a közvélemény elôl, hogy kábítószer-élvezô volt, de talán még inkább az énekes-színész halálát közvetlenül megelôzô eseményeket. Fedotov doktor toxikus anyagot, majd utána nyugtatószereket és alkoholt juttatott be Viszockij szervezetébe. A haldokló mûvészt egyik helyrôl a másikra hurcolták, végül vállaira fektették és lekötözték. Halálának közvetlen oka az volt, hogy a nyelve hátracsúszott, és a szerencsétlen ember megfulladt. A korabeli rendôri vizsgálat is erre a következtetésre jutott, de a vizsgálatot a KGB sürgôsen leállíttatta. * A félig orosz, félig zsidó Viszockij bizonyosan nem volt „szovjet hazafi", amint a hivatalos szervek a szemére hányták, viszont valódi „orosz hazafi" volt. Úgy élt, beszélt és énekelt, ahogy akart, és máig élô mítoszt hagyott maga után. Dalai, versei alig jelentek meg életében, koncertjeirôl nem értesülhetett a nyilvánosság, mégis rendkívül népszerû volt. És volt egy titkos „ôrangyala", aki többek (köztük Mihail Gorbacsov) visszaemlékezései szerint nem volt más, mint a KGB nagyhatalmú vezetôje, a késôbbi szovjet pártfôtitkár, Jurij Andropov, aki szabad idejében csak „bárdokat" hallgatott, s közülük is legjobban Viszockijt szerette. Különös, hogy éppen az ô irányítása alatt álló szervezet indított hajtóvadászatot a mûvész ellen...